A kapcsolási rajz (1.rajz)
különösebb magyarázatot nem igényel. Az
oszcillátor szrepét egy
VCXO-105N
hibrid IC áramkör tölti be ami egy kvarcoszcillátor.
Jelen esetben 14,3Mhz frekvecián rezeg, de ebből a tipusból
fellelhető más frekvenciákon működö is. Ha
problámát jelent a beszerzése, akkor helyettesithető
valamilyen más oszcillátorral, akár kvarccal stabilizálva,
vagy csak egyszerű LC oszcillátorral.
Az oszcillátor jele a C12
kondenzátoron keresztül jut a VT1 tranzisztorral megépitett végerősitőre,
ahonnan induktiv csatoláson keresztűl lehet a jelet az
antennára továbbitani. A rajzon nincs feltüntetve a
tranzisztor tipusa. Nem is érdemes megjelölni konkrét tipust.
Megfelel bármilyen nagyfrekvenciás tipus pld.
BC547, BC548, BC413, BC337, BC338. Az R3
trimer potenciométerrel a tranzisztor munkapontját
állitjuk be. C osztályhoz közeli beálitást
cészerű végezni, amikor a tranzisztor éppen kezd
kinyitni. Hogy mennyire kell megnyitni a tranzistort, az függ a
tranzisztor tipusától. Célszerű az L4 kimenetén
egy 50om indukciómentes terhelésen mérni a
jel szintjét és a kollektor
áramot addig növelni amig a maximum NF jelet elérjük.
A kis berendetés
modulátora egy
LM386N1 tipusú
hangfrekvenciás IC a megszokott bekötési módon. A
modulátor bemenetre valamilyen HF jelet kapcsolhatunk, ami lehet
bármilyen
hangfrekvenciás
kimenettel rendelkező rádió, magnetofon, DVD
lejátszó, de egy dinamikus mikrofont is használhatunk.
Mivel a végerősitő a modulátor kimenetéről
kapja a tápfeszűltséget, ami a rajta megjelenő HF
jelnek megfelelően rezeg, igy biztositva van a NF jel amlitudó
modulációja.
A VD2 dióda az
áramköröket védi egy esetleges forditott
polaritású tápfesltség
bekapcolásától.