Egy ilyen végfok ma
már inkább a nosztalgiára vágyókat
érdeli. Persze voltak idők, amikor ez a végfok komoly
szolgálatot végzett nálam.
Egy háromsávos QRP transzivernél használtam
külön fégkoknak. Az
"Albatrosz" néven ismert saját épitésű
készülék 3 - 4W - os csöves végfokkal
rendelkezet. Ezzel a meghajtó teljesitménnyel a 80M - es
sávban 70W kimenőteljesitményt is el tudtam érni.
Természetesen, ahoz, hogy ezt a maximális teljesitményt
elérjük, feltétele van. A transziver kimenete jól
kell, hogy illeszkedjen a végfok bemenetével. Mivel a cső
rácsban van meghajtva, nagy impedanciára számithatunk a
bemeneten.
Nálam a transzivernek is
csöves végfoka volt, igy az ahoz épitett Collinsal
könnebben és pontosabban tudtam illeszteni, de igy is
szükség volt egy 1 : 4 - es illesztő trafóra. Ez egy 1Cm
kűlső átmérőjű 1000HH
permabilitású toroid gyürűre elkészitett
kéttekerces trafó, aminek a leirását feleslegesnek
tartom, mivel ilyet lehet sok más forrásból
találni. A toroid magról annyit, hogy nem NF anyag, de a
három alsó sávon még megfelelt. Ha viszont a
felső sávok beépitését is tervezzük,
akkor már érdemes egy kisebb permabilitású magot
keresni.
A mai modern transziverek
természetesen szélessávú tranzisztoros
végfokkal vannak ellátva, aminek fix 50Om a kimeneti
impedanciája. Ezeknél nincs meg a lehetőség az
előbb emlitett illesztésre, igy ebben az esetben a végfok
bemenetét kell ellátni beépitett illesztővel. Itt
lehet gondolni egy Collinsra, amit majd minden sávon áthangolunk
a megfelelö frekvenciára, vagy minden sávra külön
aluláterestő (Csejbisev) szűrőt épitünk, de
megoldható egy minden sávnak megfelelő
sávszűrővel is. Az előbb emlitett megoldás
kényelmetlenné teszi sávváltáskor az
áthangolást, a két utóbbi kicsit
bonyolultabbá teszi a kapcsolást, de
sávváltáskor csak a kimeneti Collinst kell
áthangolni. Ha beépitett illesztőt alkalmazunk akkor
természetesen a Tr1 illesztő trafóra nincs
szükség. Az illesztések külömböző
változatait a 3. rajz szemlélteti.
1.rajz
A mellékelt
kapcsolási rajz (1. Rajz) különösebb magyarázatot
nem igényel. Az R5 trimmerpotival a cső munkapontját
állitjuk be AB osztálynak megfelelően, ami a GU50 cső
esetében 25 - 30mA - nek felel meg. A P1 rele a +12V - ot a transziver
tápjáról kapja, de megoldható a cső fűtőfeszültségéről
is. A PTT bezárásakor (TX
üzemmód) a P1 rele kontaktusai bezárnak, az R5, R6
ellenálások feszültságosztóként
kapcsolódnak és a rács csak a szükséges
nyitófeszűltságet kapja. A PTT kinyitásakor, (RX
üzemmód) az R6 ellenálás leválasztódik
a testről, az R5, R6 ellenáláokon megszünik a
feszűltségosztás,
a
rács -100V feszűltséget kap és a cső
lezár.
Sajnos a végfok már
nincs meg nálam és a Collinsról nem maradtak
feljegyzések. A csévetest itt 25mm átmrőjű
kerámia cső volt. A menetszámokat utána lehet számolni.
Irányadónak tudnám ajánlani a
kétcsöves változatnál elkészitett Collinst. Temészetesen figyelembe kell venni, hogy
az egycsöves változatnál módosúlnak a kapacitás
és induktivitás értékek (mások az impedancia
viszonyok). A 160M, 80M, 40M, és 20M sávok cséveteste
ennél a változatnál egy 50mm
átmérőjű kerámiacső. A menetek száma
1,5mm átmérőjű zománcszigetelésű
huzalból 4+10+20+10 menet, az anód felől számolva. Az
anódköri fojtó egy 25mm átmérőjű
kerámiacsőre van 0,35mm átmérőjű
zománcszigetelésű huzalból tekercselve. A menetek
száma 110, a fojtó induktivitása 100Mkh. A végfok kétcsöves
változatáról mellékelt fotón jól láthatóak a Collins tekercsei és az anódköri fojtó.
Foto: ketécsöves végfok
A tápegységet a 2.
rajz szerint épitettem meg. Ezt használom jelenleg a
kétcsöves (GU50) válozatnál is. Az
anódfeszűltséget 3 x 300V tekercsekből kapcsolom sorba,
igy az anódfeszűltséget 3 fokozatban lehet
változtatni. (300V - 600V - 900V). Külön dobozban van
és kábelen, egy csatlakozón keresztül van a
végfokkal összekapcsolva.
2. Rajz
3. Rajz
HA7AT Lajosnak. Sok sikert a megepiteshez!
73! de UT1DA
Vissza
Используются технологии
uCoz