A szintézer működését
az albumban (a rajzok gyűjteménye a leirás
végén) bemutatot tömbvázlat szemléáteti
és a következő funkcionális egységeket
tartalmazza:
A1, A2 – Emitterkövető
A3 – Sávoszcillátorok végerősitője
U1 – Első keverő
G1 – A szintézervezéroszcillátora
E1 – Kapcsolóáramkör
Z1 – KF sávszűrő
U2 – Frekvenciaosztó
G3, G4, G5, G6 – Feszűlltséggel vezérelt sávoszcillátorok (VCO) (ГУН)
U3 – Detektor
Z2 – Aluláteresztő szűrő (ФНЧ)
A4 – Erősitő – kompresszor
U4 – Jelszintátalakitó (ПУ)
U5 – Sávonként változó osztási tényezőjűfrevenciaosztó (ЧПКДМ)
U6 – Frekvencia – fázisdetektor (ЧФД)
A5 – Integrálóegyenáramerősitő
A szintézer működési elve a következő. Ha a transziverünk KF értéke 8,865Mhz, a G1 VFO 5,135 – 5,865Mhz frekvenciát kell, hogy átfogjon. Ez a frekvencia az E1 kapcsolóáramkörön keresztül az U1 keverőre jut. Szintén erre a keverőre érkezik a G2 kvarcoszcillátor jele is. Az U1 kimenetén a Z1 sávszűrő 15,135 – 15,865Mhz frekvenciasávot enged át. A szűrő által kiválasztott frekvencia az U3 keverőre megy tovább, ahol valamelyik sávnak megfelelő feszűltséggel vezérelt oszcillátor (VCO) (ГУН) jelével keveredik. A külömbségi jel, 0,5 – 6Mhz a Z2 aluláteresztő szűrőn és az A4 sávonként változó osztási tényezőjű frekvenciaosztóra (ДПКД) kerül. Az osztási tényező a kiválasztott üzemi sávtól függ és E2 kódolóegység határozza meg. A sávváltó állásától függően +12V vezérli az elektronikus kapcsolókat. Az U5 osztó után az 500Khz körüli frekvencia az U6 frekvencia – fázisdetektorra kerül. A detektor másik bemenetére a G2 10Mhz oszcillátorról az U2, 20 – as ostási tényezőjű osztóval nyert 500Khz frekvenciát adjuk. A két jelnek az egymásra hatása következtében az U6 frekvencia – fázisdetektorban korrekciós impulzus jel választódik ki, amely az A5 integráló erősitőben elkülönitődik, majd felerősitve a sávnak megfelelő VCO (ГУН) varikapjára kerül. A szintézer jele az A3 végerősitőn keresztül jut a kimenetre. A 14Mhz sávon a G1 VFO 5,135 – 5,865Mhz jele megkerűlve a szintézer áramköreit, az E1 kapcsolóáramkörön és A3 végerősitőn kersztül közvetlenül a szintézer kimenetére kerül. A kimeneti jel spektrumának összetevője elég tiszta, nem tartalmaz a keverőben problémát okozható szintű, az előállitani kivánt frekvenciától eltérő keverési termékeket igy a kimenő jelet közvetlenül lehet a transziver keverőjére kapcsolni.
1,8, 3,5, 7,0, 10,0Mhz sávokon a szintézer frekvenciája az üzemi frekvenciánál magasabb, a többi sávokon pedig annál alacsonyabb. Ezzel a megoldással a sávoknak megfelelő oldalsávváltás automatikusan megoldódik.
A1, A2 – Emitterkövető
A3 – Sávoszcillátorok végerősitője
U1 – Első keverő
G1 – A szintézervezéroszcillátora
E1 – Kapcsolóáramkör
Z1 – KF sávszűrő
U2 – Frekvenciaosztó
G3, G4, G5, G6 – Feszűlltséggel vezérelt sávoszcillátorok (VCO) (ГУН)
U3 – Detektor
Z2 – Aluláteresztő szűrő (ФНЧ)
A4 – Erősitő – kompresszor
U4 – Jelszintátalakitó (ПУ)
U5 – Sávonként változó osztási tényezőjűfrevenciaosztó (ЧПКДМ)
U6 – Frekvencia – fázisdetektor (ЧФД)
A5 – Integrálóegyenáramerősitő
A szintézer működési elve a következő. Ha a transziverünk KF értéke 8,865Mhz, a G1 VFO 5,135 – 5,865Mhz frekvenciát kell, hogy átfogjon. Ez a frekvencia az E1 kapcsolóáramkörön keresztül az U1 keverőre jut. Szintén erre a keverőre érkezik a G2 kvarcoszcillátor jele is. Az U1 kimenetén a Z1 sávszűrő 15,135 – 15,865Mhz frekvenciasávot enged át. A szűrő által kiválasztott frekvencia az U3 keverőre megy tovább, ahol valamelyik sávnak megfelelő feszűltséggel vezérelt oszcillátor (VCO) (ГУН) jelével keveredik. A külömbségi jel, 0,5 – 6Mhz a Z2 aluláteresztő szűrőn és az A4 sávonként változó osztási tényezőjű frekvenciaosztóra (ДПКД) kerül. Az osztási tényező a kiválasztott üzemi sávtól függ és E2 kódolóegység határozza meg. A sávváltó állásától függően +12V vezérli az elektronikus kapcsolókat. Az U5 osztó után az 500Khz körüli frekvencia az U6 frekvencia – fázisdetektorra kerül. A detektor másik bemenetére a G2 10Mhz oszcillátorról az U2, 20 – as ostási tényezőjű osztóval nyert 500Khz frekvenciát adjuk. A két jelnek az egymásra hatása következtében az U6 frekvencia – fázisdetektorban korrekciós impulzus jel választódik ki, amely az A5 integráló erősitőben elkülönitődik, majd felerősitve a sávnak megfelelő VCO (ГУН) varikapjára kerül. A szintézer jele az A3 végerősitőn keresztül jut a kimenetre. A 14Mhz sávon a G1 VFO 5,135 – 5,865Mhz jele megkerűlve a szintézer áramköreit, az E1 kapcsolóáramkörön és A3 végerősitőn kersztül közvetlenül a szintézer kimenetére kerül. A kimeneti jel spektrumának összetevője elég tiszta, nem tartalmaz a keverőben problémát okozható szintű, az előállitani kivánt frekvenciától eltérő keverési termékeket igy a kimenő jelet közvetlenül lehet a transziver keverőjére kapcsolni.
1,8, 3,5, 7,0, 10,0Mhz sávokon a szintézer frekvenciája az üzemi frekvenciánál magasabb, a többi sávokon pedig annál alacsonyabb. Ezzel a megoldással a sávoknak megfelelő oldalsávváltás automatikusan megoldódik.
A szintézer két
külnálló részegységre van osztva és
két különálló panelen van elhelyezve. A
méreteik 170 x 78mm.
VCO (ГУН) panel
Frekvenciaváltó panel (БОЧ)
A szintézer mindkét panelja egy U alakú sasszira van szerlve. A sasszi méretei 180 x 85 x 30mm. A VCO panelja a sasszin felül a frekvenciaváltó panel pedig alul helyezkedik el. A panelek két darab két vezetékből összesodort és egy nyolceres kábellel kapcsolódik egymással a bekötési rajznak megfelelően.
A „Kontur – 116” VFO – ja egy 100 x 50 x 45mm méretű öntött aluminium dobozba van beépitve. A kapcsolási rajza az albumban (a rajzok gyűjteménye a leirás végén) megtalálható. A beépitett kétszekciós forgókondenzátor „ВЭФ – Сигма” táskarádióból való. Az épitést kedvelők figelmét hivnánk fel, hogy a VFO lehet bármilyen más kivitelű, vagy kapcolástechnikai megoldású. A megépitésre szánt kapcsolás kiválasztásakor a következő követekményeket kell figyelembe venni:
Nagy stabilitás
A frekvenciaátfogás 5,130 –5,870 Mhz
A kimenőfeszültség 0,25 – 0,3 V, és szabályoható legyen
Rendelkezzen elválasztó fokozattal amely megfelelő elválasztást biztosit az oszcillátor és a terhelés között
Rendelkezzen beépitett RIT controllal és ha szükséges FLL áramkörrel.
Az f1, f2, f3, f4 frekvenciák és a változó osztási tényezőjű frevenciaosztó ostási tényezői a sávoknak megfelelöen 8,865Mhz KF esetén a táblázatban vannak felsorolva.
VCO (ГУН) panel
Frekvenciaváltó panel (БОЧ)
A szintézer mindkét panelja egy U alakú sasszira van szerlve. A sasszi méretei 180 x 85 x 30mm. A VCO panelja a sasszin felül a frekvenciaváltó panel pedig alul helyezkedik el. A panelek két darab két vezetékből összesodort és egy nyolceres kábellel kapcsolódik egymással a bekötési rajznak megfelelően.
A „Kontur – 116” VFO – ja egy 100 x 50 x 45mm méretű öntött aluminium dobozba van beépitve. A kapcsolási rajza az albumban (a rajzok gyűjteménye a leirás végén) megtalálható. A beépitett kétszekciós forgókondenzátor „ВЭФ – Сигма” táskarádióból való. Az épitést kedvelők figelmét hivnánk fel, hogy a VFO lehet bármilyen más kivitelű, vagy kapcolástechnikai megoldású. A megépitésre szánt kapcsolás kiválasztásakor a következő követekményeket kell figyelembe venni:
Nagy stabilitás
A frekvenciaátfogás 5,130 –5,870 Mhz
A kimenőfeszültség 0,25 – 0,3 V, és szabályoható legyen
Rendelkezzen elválasztó fokozattal amely megfelelő elválasztást biztosit az oszcillátor és a terhelés között
Rendelkezzen beépitett RIT controllal és ha szükséges FLL áramkörrel.
Az f1, f2, f3, f4 frekvenciák és a változó osztási tényezőjű frevenciaosztó ostási tényezői a sávoknak megfelelöen 8,865Mhz KF esetén a táblázatban vannak felsorolva.
|
Sáv |
Frekvencia
Mhz |
n |
U vezérlő V |
Sáv oszcil- látorok |
||||
|
Sáv frekvenciák |
f1 TRX üzemi frekv. |
f2 szintézer kimenő
frekvencia |
f3 KF |
f4= f2-f3 |
||||
|
1,8 |
1,83
- 2,0 |
1,27 -
2,0 |
10,135-10,865 |
15,135-15,865 |
-5 |
10 |
2-4 |
1 |
|
3,5 |
3,5
- 3,8 |
3,27 -
4,0 |
12,135-12,865 |
15,135-15,865 |
-3 |
6 |
4-5 |
2 |
|
7,0 |
7,0
- 7,1 |
6,77 -
7,5 |
15,635-16,365 |
15,135-15,865 |
+0,5 |
1 |
1-3 |
3 |
|
10 |
10,1
- 10,15 |
9,77-10,5 |
18,635-19,365 |
15,135-15,865 |
+3,5 |
7 |
2-3 |
4 |
|
14 |
14,0
- 14,35 |
14,0 - 14,73 |
5,135-5,865 |
--- |
--- |
--- |
--- |
--- |
|
18 |
18,068-18,168 |
18,0 - 18,73 |
9,135-9,865 |
15,135-15,865 |
-6 |
12 |
6-8 |
1 |
|
21 |
21,0 - 21,45 |
21,0 - 21,73 |
12,135-12,865 |
15,135-15,865 |
-3 |
6 |
4-5 |
2 |
|
24 |
24,89 - 24,99 |
24,5 - 25,23 |
15,635-15,365 |
15,135-15,865 |
+0,5 |
1 |
1-3 |
3 |
|
28 |
28,0
- 28,5 |
28,0 - 28,73 |
19,135-19,865 |
15,135-15,865 |
+4 |
8 |
3-4 |
4 |
|
28,5 |
28,5
- 29,0 |
28,5 - 29,23 |
19,635-20,365 |
15,135-15,865 |
+4,5 |
9 |
4-5 |
4 |
|
29 |
29,0
- 9,7 |
29,0 - 29,73 |
20,135-20,865 |
15,135-15,865 |
+5 |
10 |
5-6 |
4 |
A szintézer beállitása
Kapcsoljuk a +12V
feszűltséget a panelra (XS1 csatlakozó 13. kontakt), majd
sorban egymás után váltva a sávokat,
ellenőrizzük a kódoló egység
működését. A kettős kódban megadott
számértékek az XS5 csatlakozón az 1, 2, 3, 4, 5
kontaktokon a sávnak megfelelő osztási
tényezőnek „n” – el kell, hogy egyenlő legyen (lásd a
táblázatban). Az 1,8, 3,5, 7,0, 10,0Mhz sávoknál a
VT7 tranzisztor bázisán 0,7V feszűltség kell, hogy
megjelenjen. Ez a tranzisztor végzi el a digitskála
átkapcsolását, hogy a KF értéke az
alsó, vagy a felső sávtól függően
hozzáadódjon. Ez után a sávoszcillátorok
müködését ellenőrizzük. Az XS5 1.
„vezérlés” (управл.) kontaktjára egy 0 – 12V – ig
szabályozható tápegségről
feszűltséget kapcsolunk. Az L1 – L4 tekercsek
hangolómagjainak állitgatásával
elérjük, hogy a varikapon a feszültség
változtatásával a VCO – k kimenetein a frekvencia a
táblázatnak megfelelően változzon. Az R11, R26, R35,
R41 trimmerekkel a VCO – k kimenetein a jelszinteket egyenlő szintekre
állitjuk be (1,7 – 2,0V)
Először mindkét panelt külön be kell szabályozni. Ehez szükségünk van 12V és 5V tápegségre, 0 – 12V szabályozható tápegységre és a következő mérőműszerekre: NF jelgenerátor, oszcillográf, voltmérő. Bekapcsolás előtt alaposan győződjünk meg a panelek helyes bekötéséről.
Először mindkét panelt külön be kell szabályozni. Ehez szükségünk van 12V és 5V tápegségre, 0 – 12V szabályozható tápegységre és a következő mérőműszerekre: NF jelgenerátor, oszcillográf, voltmérő. Bekapcsolás előtt alaposan győződjünk meg a panelek helyes bekötéséről.
A VCO (ГУН) beéllitása
Kapcsoljuk a +12V
feszűltséget a panelra (XS1 csatlakozó 13. kontakt), majd
sorban egymás után váltva a sávokat,
ellenőrizzük a kódoló egység
működését. A kettős kódban megadott
számértékek az XS5 csatlakozón az 1, 2, 3, 4, 5
kontaktokon a sávnak megfelelő osztási
tényezőnek „n” – el kell, hogy egyenlő legyen (lásd a
táblázatban). Az 1,8, 3,5, 7,0, 10,0Mhz sávoknál a
VT7 tranzisztor bázisán 0,7V feszűltség kell, hogy
megjelenjen. Ez a tranzisztor végzi el a digitskála
átkapcsolását, hogy a KF értéke az
alsó, vagy a felső sávtól függően
hozzáadódjon. Ez után a sávoszcillátorok
müködését ellenőrizzük. Az XS5 1.
„vezérlés” (управл.) kontaktjára egy 0 – 12V – ig
szabályozható tápegségről
feszűltséget kapcsolunk. Az L1 – L4 tekercsek
hangolómagjainak állitgatásával
elérjük, hogy a varikapon a feszültség
változtatásával a VCO – k kimenetein a frekvencia a
táblázatnak megfelelően változzon. Az R11, R26, R35,
R41 trimmerekkel a VCO – k kimenetein a jelszinteket egyenlő szintekre
állitjuk be (1,7 – 2,0V)
Végül az elektronikus kommutátor működését ellenőrizzük. Az XS2 csatlakozó 1. „VFO” (ГПД) kontaktára a VFO – ról, vagy egy NF jelgenerátorról 5,1 – 5,9Mhz, 0,25 – 0,3V szintű jelet adunk. A 14Mhz sávra kapcsolva meggyőződünk, hogy ezen a sávon a VFO jele a VT3 bázisára kerül, a többi sávokon pedig a frekvenciaváltó panelre (БОЧ).
Végül az elektronikus kommutátor működését ellenőrizzük. Az XS2 csatlakozó 1. „VFO” (ГПД) kontaktára a VFO – ról, vagy egy NF jelgenerátorról 5,1 – 5,9Mhz, 0,25 – 0,3V szintű jelet adunk. A 14Mhz sávra kapcsolva meggyőződünk, hogy ezen a sávon a VFO jele a VT3 bázisára kerül, a többi sávokon pedig a frekvenciaváltó panelre (БОЧ).
A frekvenciaváltótó
panel (БОЧ) beéllitása
A frekvenciaváltó panel
beállitását a már korábban beszabályozott
sávoszcillátorok paneljával együtt célszerű
végezni A paneleket az XS1(БОЧ) XS5 (ГУН) csatlakozókon keresztül a
szemléltető rajznak megfelelően összekapcsoljuk
(lásd a bekötési rajzon). Bekapcsoljuk a +12V
(XS1 csatl. 13. kont.) és a +5V (XS1 csatl. 14. kont.)
feszűltségeket.
Először a kvarcoszcillátor működését ellenőrizzük és a rezgőkört rezonanciára hangoljuk, törekedve a maximális jelszintre (kb. 0,35V), 10Mhz frekvencián, amit a KT8 ponton ellenőrizhetünk. Ez után a DD2 és DD5 IC – k által kialakitott 20 – as osztó múködését ellenőrizzük. A KT6 mérőponton 500Khz, 5V amplitudójú négyszögjeleket kell, hogy mérjünk.
Ez után a VT1 és VT2 által alkotott keverő bemenetére a VFO – ról vagy jelgenerátorról 5,1 – 5,9Mhz, 0,25 – 0,3V szintű jelet adunk és beállitjuk az L1, C10, C11, L12 alkotta sávszűrőket 15,1 – 15,9Mhz sávra. Ha vobuloszkópon figyeljük a jelet, két „pupunak” kell lenni, 15,5Mhz környékén 10 – 20% beeséssel. A KT2 mérőpontban 0,8 – 0,22V NF feszűltséget kell, hogy mérjünk.
Az emitter – serfs követő áramkörök működését a következő képpen ellenőrizhetjük. A VCO – k (ГУН) és a frekvenciaváltó (БОЧ) paneleket két összesodort vezetékkel a 3 – 4 kontaktusokon összekapcsoljuk. A VT3 gat – jére valamelyik sávoszcillátrról jelet adunk be. A KT1 mérőponton 1V körüli jelszintet kell, hogy mérjünk.
Következhet a VT6 és VT7 erősitő – korlátozó áramkör és a DD4 változó osztási tényezőjű frekvenciaosztó (ДПКД) ellenőrzése. A KT4 mérőponton a különbségi jel 0,5 – 6,0Mhz frekvenciasávban 5V amplitudóval kell, hogy megjelenjen. A KT5 mérőponton a jelek tűimpúlzusok formájában jelennek meg, 2mksek. Periódussal, ellentétes fázisban, 500Khz frekvenciával és 5V amplitudóval.
Végül a frekvencia – fázisdetektor, ami a DD6, DD7, DD8, DD9 IC – kel van megépitve és a VT10 integráló erősitő ellenőrzése maradt. Ennek elvégzéséhez szakitsuk meg a vezérlő áramkört (XS1. 1. vezérlés), a sávváltót kapcsoljuk 7Mhz sávra, a VFO (vagy jelgenerátor) frekvenciáját folyamatosan változtatva, a KT5 mérőponton figyelve a jelet és a VT10 kollektorán a feszűltséget. Abban a pillanatban amikor a KT5 ponton a tűimpúlzusok periódusa eléri a 2mksek – ot, megváltozik a VT10 kollektorának a logikai állapota „0” – ról (kb. 0,3V) „1” – re (kb 8V) és forditva, ha nincs szinkronban a két jel. Kapcsoljuk vissza a vezérlő áramkört és az L1 – L4 rezgőköri tekercsek hangolásával érjük el, hogy a VCO – k (ГУН) frekvenciái a VFO elhangolásával a táblázatban megadott sávon hangolódjanak, most már a frekvenciaváltó panelről (БОЧ) érkrző valós vezérlőfeszűltség hatására. Felhivjuk a figyelmet, hogy amikor a szintézer kimenetét a balanszmodulátrral megterheljük a VCO (ГУН) L1 – L4 rezgőköri tekercseit a terhelés után újra kell hangolni.
Először a kvarcoszcillátor működését ellenőrizzük és a rezgőkört rezonanciára hangoljuk, törekedve a maximális jelszintre (kb. 0,35V), 10Mhz frekvencián, amit a KT8 ponton ellenőrizhetünk. Ez után a DD2 és DD5 IC – k által kialakitott 20 – as osztó múködését ellenőrizzük. A KT6 mérőponton 500Khz, 5V amplitudójú négyszögjeleket kell, hogy mérjünk.
Ez után a VT1 és VT2 által alkotott keverő bemenetére a VFO – ról vagy jelgenerátorról 5,1 – 5,9Mhz, 0,25 – 0,3V szintű jelet adunk és beállitjuk az L1, C10, C11, L12 alkotta sávszűrőket 15,1 – 15,9Mhz sávra. Ha vobuloszkópon figyeljük a jelet, két „pupunak” kell lenni, 15,5Mhz környékén 10 – 20% beeséssel. A KT2 mérőpontban 0,8 – 0,22V NF feszűltséget kell, hogy mérjünk.
Az emitter – serfs követő áramkörök működését a következő képpen ellenőrizhetjük. A VCO – k (ГУН) és a frekvenciaváltó (БОЧ) paneleket két összesodort vezetékkel a 3 – 4 kontaktusokon összekapcsoljuk. A VT3 gat – jére valamelyik sávoszcillátrról jelet adunk be. A KT1 mérőponton 1V körüli jelszintet kell, hogy mérjünk.
Következhet a VT6 és VT7 erősitő – korlátozó áramkör és a DD4 változó osztási tényezőjű frekvenciaosztó (ДПКД) ellenőrzése. A KT4 mérőponton a különbségi jel 0,5 – 6,0Mhz frekvenciasávban 5V amplitudóval kell, hogy megjelenjen. A KT5 mérőponton a jelek tűimpúlzusok formájában jelennek meg, 2mksek. Periódussal, ellentétes fázisban, 500Khz frekvenciával és 5V amplitudóval.
Végül a frekvencia – fázisdetektor, ami a DD6, DD7, DD8, DD9 IC – kel van megépitve és a VT10 integráló erősitő ellenőrzése maradt. Ennek elvégzéséhez szakitsuk meg a vezérlő áramkört (XS1. 1. vezérlés), a sávváltót kapcsoljuk 7Mhz sávra, a VFO (vagy jelgenerátor) frekvenciáját folyamatosan változtatva, a KT5 mérőponton figyelve a jelet és a VT10 kollektorán a feszűltséget. Abban a pillanatban amikor a KT5 ponton a tűimpúlzusok periódusa eléri a 2mksek – ot, megváltozik a VT10 kollektorának a logikai állapota „0” – ról (kb. 0,3V) „1” – re (kb 8V) és forditva, ha nincs szinkronban a két jel. Kapcsoljuk vissza a vezérlő áramkört és az L1 – L4 rezgőköri tekercsek hangolásával érjük el, hogy a VCO – k (ГУН) frekvenciái a VFO elhangolásával a táblázatban megadott sávon hangolódjanak, most már a frekvenciaváltó panelről (БОЧ) érkrző valós vezérlőfeszűltség hatására. Felhivjuk a figyelmet, hogy amikor a szintézer kimenetét a balanszmodulátrral megterheljük a VCO (ГУН) L1 – L4 rezgőköri tekercseit a terhelés után újra kell hangolni.
Rajzok gyűjteménye (albom)
A rajzok teljesméretű megtekintéséhez klikkeljunk a képekre
 Szintézer tömbvázlat |
 VCO kapcsolási rajz |
 Frekvenciaváltó kapcs. rajz |
 VCO beültetési rajz |
 Frekv. váltó beült. rajz |
 Panelek bekötési rajz |
A szintézerhez
mellékelt eredeti orosz nyelvű leirás forditása.
A rajzok a http://www.cqham.ru/k-116.htm -ról vannak átvéve
UT1DA Bátyu 2011-04-07.
A rajzok a http://www.cqham.ru/k-116.htm -ról vannak átvéve
UT1DA Bátyu 2011-04-07.
73! de UT1DA
Vissza
 |
Используются технологии uCoz