Forditás: a http://www. cqham.ru/rk3zk/1-1-3.htm weblapon közölt RK3ZK cikkének részletéből.

  

 

14.Keretes spirálantennák

 

   A  spirálisan  röviditett  antennák számitásához  szükséges   adatok a  14.1  pontban   megjelölt szakirodalomban  találhatók. (58.rajz)  (Квадрат на 14Мгц;  »За рубежом», RADCOM   №10. 1976, Радио №4 1977.)  Ezeknek az  antennáknak az  a  különlegessége, hogy  1,5-2,5-x   rövidebbek  a hagyomános kiterjesztett méretű antennáknál. Ez azért van  igy,  mert  a  NF   áram  a vezeték teljes hosszában terjed, ami jelen esetben spirálba van csavarva, minek eredménye, hogy   az antenna elektromos hossza a nagyfekvenciás áram  részére 1,5-2,5–x  nagyobb mint  annak  a kiterjesztett mérete L.A rövidülési tényezőt  K az antenna elektromos mérete és annak kiteresz -tett méretei közötti arány határozza meg , függ a spirál átmérőjétől P, a menetek közötti távolság- tól Д és a frekvenciától amelyen a számitásokat végezzük.( a számitásokhoz használható formu- lák a fentebb emlitett irodalomban találhatók 14.1)

 

   Ezeket alapul véve készithetünk keretantennát,  spirálisan  felcsavart vezetékből  is. Többek között ezt megtervezhetjük mint teljesméreű spirális keretként, vagy röviditettként. Az utóbbi esetben egy különösen kis méretű antennát kapunk.(59.rajz)

  Véleményem  szerint ezeknek a keretantennáknak, a  szélesebb körű  elterjedését a   rádióamatőröknél egyenlőre csak  a  hozzá szükséges meretű  szigetelőanyag  hiánya  okozza. Például, a sportgimnasztikában haználatos műanyagkarika 1-1,2m átmérőjéből adódóan a 6-12M  amatőr-sávra lehet teljesméretű antennát késziteni és ezeken a sávokon még a teljesméretű keret sem túl nagy méretre adódik.

    Hangoló egységek alkalmazásával, kapacitásjellegű terhelés és hangolócsonk formában, egy szabványméretű műanyaggyűrűre elkészitett keret rezonanciáját le lehet hozni a 15-20M sávba, de ezeken a sávokon a hatásfoka már  leromlik.

     A nyugati szakirodalomban időnként mejelennek információk gyári készitésű spirál antennákról, amelyek már elég szélessávuak, az antennához épitett speciális hangolóegységgel.

     A spirálantennák rezonans antenna jellegüek, ezért az iránysugárzó antennáknál alkamazhatók ugy aktiv,  mint  passziv  elemként. Az  iránykarakterisztika  diagrammája  megfelel  a hagyományos, teljesméretű antennáénak, de a beszükülések jelentősen gyengébbek. Az ilyen antennák nyeresége megközeliti a dipolét, nagyobb rövidüléseknél viszont lehet annál  kisebb  is. A talpponti impedencia 20-30%-al lehet kisebb mint a teljesméretű hasonló antennáké. Az anten- na reaktiv komponenseinek etéke ennek több mint a duplája.

 

                                                                                                                             15.Többmenetes keretantennák

 

                                                                                                                                

      A klasszikus keretantenna egy menetből áll,de néha alkalmaznak többmenetes keretantennákat is, amelyeknél a menetek száma egynél több. (60.rajz)

      Bár az amatőtgyakorlatban ilyen antnnákat gakorlatilag alig használnak azért érdekes megismerkedni a paramétereikkel.

 

      Kétmenetes keretnél  a  talpponti impedancia 2-3-x nagobb az egymenetes keretnél  és  3-4 menetes esetében már több kiloomot is  elérhet. Ebből  adódóan  egy  kétmenetes  keretantanna nyersége 0,5-1 db-vel több mint az egymenetesé. Az iránykarakterisztikában is ritkábbak a be- szükülések, de a diagramma  általános jellege változatlan marad.

 

 

 

    A jelentősen nagy talpponti ipedanciák az alacsonyimpedanciás kábel, vagy az adóberendezés bemenetével való illesztésének a  problémái  miatt ezek az  értékes  jellemzők sajnos  nem reali- zálhatók. Az ilyen duplakeret jobban ki van  téve  az  asszimetrizáció  valószinüségének  mint  a szimpla.  A problémák soraiba tartozik még a kűlső és belső menetek közötti pontos távlságtarás megoldása is. Minél nagyobb a menetek közötti távolság annál  nagyobb  az  antenna  nyeresége, mivel a keret nagy „űrtartalmat” foglal magába.

    Mindennek ellenére a dupla, sőt triplakeretantennákat alkalmazzák. Meg kell emliteni, hogy a keretek oldalai mindig ¼  hullhosszal kell, hogy arányodjon. Nincs értelme  többmenetes,  teljes- hullámú keretantennák alkalmazásának, mivel ezeknek a nyresége már  kisebb  mint  az  egyme- netesnek.Többmenetes, rezonanciára  hangolt, kereteket alkalmazhatunk többelemes,  direktoros antennáknál, ahol ajánlott aktiv elemként alkalmazni.

 

 

16. Szélessávú terhelt keretek

     A szélessávú terhelt keretet, mint egy nemoptimális rombuszantennát kell elképzelni. Az ilyen keret kerületének a mérete 0,1hullámhosszuságot tehet ki, vagyis egy 10m kerülettel rendelkező keret minden RH sávon működhet, megkezdve  a  80M –től,  a  6M –ig.  

     A hasonló antennákat „futó hullámok antennájának” nevezik, (megj: lehet, hogy ezt a megnevezést a magyar nyelvű szakirodalom más néven emlegeti) vagy rombuszantennának, aminek a leirása a16.1 szakirodalomban található .(Антенны на 180-250Мгц;  «За рубежом», Radioamateur №10 1959; Радио №3  1960.) Ezekből a forrásokból kiindulva  megállapithatjuk, hogy egy ilyen antanna akkor lesz igazán hatásos, ha a kerülete nem kevesebb mint két hullámhossz, vagyis  az előbb emlitett 10m kerülettel rendelkező antenna csak a 6M  sávban fog  hatá-sosan működni. Az  ennél alacsonyabb sávokban  a  sugárzási  diagramma  majdnem  kör alakú és majdnem telesn egyforma függőleges és vizszintes polaritással. Az antenna elhelyezése lehet vizszintes, l/8   felfüggesztési magassággal,  ami  egyben a  minimális betáplálási magasságot is jelenti, (ahol „l”  alegalacsonyabb  üzemi  hullámhossz) vagy függőleges. A talpponti ellenálása ezeknek az antennáknak megközeliti a terhelő ellenálás értékét. Az antenna geometrikai kivitelezése lehet bármilyen,de a kör, vagy robusz alakot előnyben lehet részesiteni.

    Attól altekintve,hogy  elméletben rossz hatásfokunak irják, nekem sikerűlt ilyen kerettel  DX QSO-t csinálni 20-40M-en és az orosz 9. körzettel (Szibéra) a 80-160M-en, 20W kimenőteljesit- ménynyel. Ez a tény arról tanuskodik, hogy ezeket a hurkokat sikerrel alkalmazhatjuk szélessávú kisegitő antennaként.

       A terhelőellenálás a végfok teljesitményének  (input) 30% kell  méretezni  az  alacsonyabb frekvenciákon. ( a  magasabb frekvenciákon  ez  a  szám lehet 10%-al kevesebb)   Az  antenna betáplálására 300-600om kétvezetékes táplálást ajánlott alkalmazni, (tyuklétra) vagy koaxiális táplálás esetén a megfelelő illesztést  kell alkalmazni. Ajánlott  szintén  szimmetrizáló alkalma- zása, nemszimmetrikus végfokkimenetnél.

     Meg kell még emliteni, hogy ez az antenna valamilyen átmenet a rombusz és a hurokantanna között. Ha  csak  80-20M  sávban  tervezzük a  használni, a  terhelőellenálás  értéke  75-100 om lehet és akkor táplálhatjuk közvetlenül koax. kábellel, de a hatásfok, a 600 ommmal lezárt keret- hez  viszonyitva, jelentősen le fog romlani.

 

                                                                               2008. 02. 16.       UT1DA     Árpi     Bátyu.